VirtualSport :: Konzolterápia

Gyógyító számítógépes játékok

A virtuális realitás ma már nemcsak az e-játékiparban, hanem az orvoslásban is szerephez jut.

Egy kellemes tengerparti sétáról általában csak álmodozhat a csípőműtétéből lábadozó beteg. Egy magyar fejlesztésnek köszönhetően azonban az álom már-már valósággá válhat. A rehabilitációs kezelés során a páciens a teljes látóterét betöltő hatalmas képernyők és a fejére helyezett virtuális valóság (virtual reality – VR) szemüveg segítségével egy szép, homokos és pálmafákkal borított tengerparton találja magát. A felhasználó rááll a fürdőszobamérleg-szerű eszközre, és ahogyan a lábát mozgatja, annyit halad előre a képzeletbeli térben. A gyakorlatok elvégzéséhez így valódi erőkifejtés kell, csupán a környezet nem igazi.

„A beteg számára a virtuális környezet a motivációs szintet növeli, hiszen egy terápia során sokszor kell ugyanazt a mozdulatsort végigcsinálni, és ezzel tesszük érdekesebbé a gyakorlatokat” – magyarázza Takács Barnabás, a VirMed Kft. projektjének vezetője. A páciensnek a készülék folyamatos visszajelzést is ad a gyakorlat helyességéről. Ráadásul nagy élmény, ha újra sikerül elsétálnia az egyik pálmafától a másikig.

A megoldás számos egyéb terápia során is használható. Csuklótörés utáni kezelés keretében a felhasználó hőlégballon kosarában találja magát és a VR szemüveg mellé egy kis rudat is kap a kezébe. Amennyire a rudat meg tudja szorítani, annyira emelkedik fel a ballon. Ezeket a fizikai rehabilitációs rendszereket a közeljövőben tervezik üzembe állítani néhány Budapest környéki szakintézményben. A rendszer elhelyezése néhány millió forintba kerül, ám – mint azt Takács Barnabás is elismeri – még jó ideig eltart majd, amíg ez a módszer bevonul a kezelés mindennapjaiba.

A SOTE Pszichiátriai Intézetében azonban már évek óta használják ezt a módszert a különböző fóbiák kezelésére. Amikor egy virtuális felhőkarcoló tetején a tériszonyos ember közeledik az épület széléhez, vagy egy mozgólépcsőzéstől irtózó páciens „rálép” a lépcsőkre, a virtuális képek a valódi környezetben tapasztaltakhoz hasonló feszültséget idéznek elő benne. A rendszer érdekessége, hogy személyre szabott, azaz egyéni fóbiák kezelésére is alkalmas, mivel bármilyen környezetet fel tudnak venni a kiegészítőként használt panoramikus kamerával, amely a helyszínről 360 fokos felvételeket készít. Minderre szükség szerint rásegítenek a játékiparban használt 3D modellezéssel, és máris virtuálisan sétálhatunk a „rettegett” függőhídon, vagy beülhetünk a veszélyesnek vélt autóba.

WII-HABILITÁCIÓ. Rehabilitációs kezelésekre egyre gyakrabban alkalmaznak egy másik eszközt is, amely szintén a játékiparból származik. A Nintendo Wii játékkonzolja távirányítóhoz hasonlító egységet tartalmaz, amely érzékeli a kézmozdulatok irányát, illetve erősségét, és ezeket az adatokat Bluetoothon keresztül elküldi a számítógépnek. A játékos így akár teniszezhet, bowlingozhat, baseballozhat virtuális módon a nappalijában (Wiirtuális csata – Figyelő, 2007/3. szám).

Magyarországon a Pető Intézetben mozgássérült gyerekeknek és felnőtteknek adták a kezébe a Wii-t három hónapig tartó kísérlet keretében. Sáringerné Szilárd Zsuzsanna, az intézet főiskolai adjunktusa szerint nagyon pozitív eredményeket tapasztaltak, és tervezik, hogy a konzollal való foglalkozást beépítik a pedagógiai folyamatba is, egyfajta szabadidős tevékenységként. A mozgássérülteknek egyrészt sikerélményük van, másrészt a játék varázsában olyan mozdulatokra képesek, amelyeket a hétköznapokban nem tudnak véghezvinni. „Egy 21 éves fiatalember heti rendszerességgel jár hozzánk játszani. Eleinte félénk volt, rövid ideig használta csak a Wii-t. Majd 5–6 hét elteltével a társai is észrevették és mondták is neki, milyen aktív lett. Állva, segítség nélkül bokszolt két menetet is, miközben spontán helyzetekben mindig bottal, vagy más támasszal áll és jár” – említ egy esetet Szilárd Zsuzsanna. Természetesen a Wii nem helyettesíti a hagyományos terápiát, ám jól kiegészítheti azt.

Az Egyesült Államokban szintén használják rehabilitációs célokra a játékkonzolt, elsősorban különböző törések utáni, mozgáskoordinációt igénylő terápiák során, sőt még szélütés utáni kezelésre is. A „Wii-habilitáció”-nak elnevezett módszer keretében a betegek szívesebben végzik az egyébként monotonnak tűnő gyakorlatokat, hiszen sokan szeretnék legyőzni a számítógépes ellenfelüket. Miközben arra figyelnek, hogy eltalálják a labdát, könnyebben megfeledkeznek a fizikai fájdalomról. Fontos, hogy orvosi felügyelet mellett és megfelelő bemelegítéssel végezzék a gyakorlatokat. A New Scientist szerint a nashville-i Vanderbilt Medical Centerben még tovább mentek: a Parkinson-kórban szenvedő betegek mozgását vizsgálják a játékkonzollal. A páciens végtagjaira egy-egy Wii-t helyeznek, majd a mozgás gyorsaságából és egyenletességéből származó adatok alapján elemzik a páciens mozgásának fejlődését.

SZÁMÍTVA JÁTSZANAK. A Sony Play¬station 3 konzollal játszók is hozzájárulhatnak az orvostudomány fejlődéséhez, ha megengedik, hogy a készülékben lévő többmagos, kifejezetten a multimédiás alkalmazásokra fejlesztett processzor szabad kapacitását kutatási célokra használják a SETI@Home program mintájára. A kaliforniai Stanford University Folding@Home programja egy olyan megosztott számítógépes projekt, amely virtuális szuperszámítógépet hoz létre azáltal, hogy a hálózathoz csatlakozott gépek felesleges számítási kapacitását használja ki. A Sony több mint egy éve tette lehetővé, hogy a PS3 tulajdonosok is csatlakozhassanak a projekthez; ehhez nincs szükség másra, mint letölteni egy programot, és bekapcsolva hagyni a konzolt, amikor nem használjuk. Az április végi adatok szerint több mint 40 ezer aktív PS3 vesz részt a projektben, és bár közel ötször ennyi aktív windowsos PC van a hálózaton, az összegyűlő hatalmas számítási kapacitás háromnegyedét az előbbiek adják. A kutatás célja a fehérjék átalakulása és képződése bonyolult folyamatának szimulálása, ami segíthet például az Alzheimer-, a Parkinson-kór vagy egyes rákos megbetegedések tanulmányozásában.